Vértesszőlős Község honlapja - www.vertesszolos.hu - polg.hivatal@vertesszolos.hu | nyomtatta: vendég


Arculat
Régi | Új | Akadálymentes
Eszközök

február

2018. 02. 25.

Ke Sze Csü Szo Va
2018. 02. 01. (Csütörtök)
1
2018. 02. 02. (Péntek)
2
2018. 02. 03. (Szombat)
3
2018. 02. 04. (Vasárnap)
4
2018. 02. 05. (Hétfő)
5
2018. 02. 06. (Kedd)
6
2018. 02. 07. (Szerda)
7
2018. 02. 08. (Csütörtök)
8
2018. 02. 09. (Péntek)
9
2018. 02. 10. (Szombat)
10
2018. 02. 11. (Vasárnap)
11
2018. 02. 12. (Hétfő)
12
2018. 02. 13. (Kedd)
13
2018. 02. 14. (Szerda)
14
2018. 02. 15. (Csütörtök)
15
2018. 02. 16. (Péntek)
16
2018. 02. 17. (Szombat)
17
2018. 02. 18. (Vasárnap)
18
2018. 02. 19. (Hétfő)
19
2018. 02. 20. (Kedd)
20
2018. 02. 21. (Szerda)
21
2018. 02. 22. (Csütörtök)
22
2018. 02. 23. (Péntek)
23
2018. 02. 24. (Szombat)
24
2018. 02. 25. (Vasárnap)
25
2018. 02. 26. (Hétfő)
26
2018. 02. 27. (Kedd)
27
2018. 02. 28. (Szerda)
28

Hasznos hírek

Local Info Önkormányzati Hírportál hírei
Főoldal Látnivalók

Látnivalók

Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Kiállítóhelye

Vértesszőlős Open-Air Archaeological Exhibition, Hungarian National Museum

A Vértesszőlős Gerecse felőli peremén találhatói bánya a XX. század húszas évei óta ismert őslénytani és ősnövénytani lelőhely. A községet világhíressé tevő régészeti leletek felfedezése Pécsi Márton professzor nevéhez fűződik, aki 1962. július 24-én földrajzos hallgatók számára vezetett terepgyakorlatot az akkor kézi fejtéssel művelt mészkőbányában.
Az 1963-ban megindult és az ásatásokat vezető Vértes László 1968-ban bekövetkezett haláláig tartó kutatások során kerültek elő Magyarország legkorábbi emberi maradványai és Európában a mai napig is egyedülálló részletességgel sikerült megismerni a több százezer éves településeket.
Az eddig feltárt két régészeti lelőhely összesen 9 kultúrrétege a rendkívül gazdag kőeszköz együttesei, tűzhelyei, változatos kis- és nagyméretű, ragadozó és növényevő fajokból álló állattársasága, a levéllenyomatok és pollenek nyomán jól ismert növényvilága és nem utolsósorban az emberi maradványok miatt egyedülállóan komplex képet nyújt a neadnervölgyi emberek korát megelőző időszakról.

Tovább>>>


Tájház

Vértesszőlősre évtizedek óta kiemelkedő nemzetiségi kulturális tevékenység jellemző. Ennek egyik megnyilvánulása az l994-ben létrehozott tájház, mely a település népi   hagyományainak legértékesebb tárgyait mutatja be. A szlovákon kívül magyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag tekinthető meg a szépen berendezett helyiségekben. A gyűjtés kezdeményezője Kutenics Mária. Ő is rendezte be a tájházat Papp Kinga restaurátorral karöltve.

Tovább>>>


Római Katolikus Kisboldogasszony Plébániatemplom

Vértesszőlős első temploma – mely egyes feltevések szerint a Szent Imre herceg utca (mai Tanács utca) felső végén álló keresztnél, más források alapján a mai községháza helyén állt – Jankovics Nepomuki János krónikája szerint 1671-ben épült.

Tovább>>>


Temetői Kápolna

Több mint 200 évig a Római Katolikus Egyházközség volt a tulajdonosa a vértesszőlősi temetőnek. A terület 1995-ben önkormányzati tulajdonba került. A temető ékessége az 1870-es évek végén elhunyt Kubinger József adományából épült kápolna. A kápolnát 1903-ban „Jesus Resurgens” – a feltámadt Üdvözítő – tiszteletére Mohl Adolf tatai kerületi esperes szentelte fel, a plébános abban az időben Klotz Ignácz volt.

Tovább>>>


Hősi emlékmű

A falu közepén, a templom előtti téren egy oszlop áll, mely a két világháború során elesett szőlősiek nevét őrzi.
Tovább>>>


'56-os emlékmű:

Az 1956-os emlékművet, a 2006-ban a megújult Képviselő-testület állíttatta a hősök emlékére.

Tovább>>>


Országzászló tér

A főútvonal mellett, a Valusek utcában, a templommal szemben egy gyönyörű teret találunk, ahol régi kereszt áll, rajta a megfeszített Krisztussal, és egy kőből épült talapzaton hazánk zászlaja lobog. Elbeszélések szerint eredetileg a mai Ady Endre és Széchenyi út végén állott.

Tovább>>>


Az Által-ér folyó kétlyukú hídja

Számunkra már szinte elképzelhetetlen az a sok munka és teher, mely a XVIII - XIX. században élő eleink vállaira nehezedett. Amint eltűnt a hó és az első tavaszi hajtások megjelentek a mezőn, vége-hossza sem volt az elvégzendő teendőknek. A jobbágyok munkáját azonban nemcsak a falu határában lévő földek, szántók, szőlőskertek igényelték. Az állam a vármegye területén adódó különböző közmunkákat szintén a jobbágyokkal végeztette el. Ezek közé tartozott például a folyók szabályozása, a hidak, utak karbantartása.

Településünk történetében mindkettőre akadt példa.

1787-ben a szőlősiek, miután a Nemes Vármegye szigorúan rájuk parancsolta a kőhíd megépítését - folyamodványt nyújtottak be az uradalom kormányzójához, Bezerédy királyi tanácsoshoz. Kérvén, hogy a már többször megreparált fahíd helyett egy kisebb költségű, stabil, kő hidat építsenek, melyen keresztül a környező települések – Baj – földjei és mezői is megközelíthetők legyenek, s melyen a terhelt szekér és a marhák is kényelmesen közlekedhetnek. Kérésüket méltányolva Deáki Prefectus Úr követ vitetett, továbbá 16 ezer égetett téglát kértek a híd bolthajtásához, egy pár faragott követ, némi meszet a munkálatok elvégzéséhez.

A folyamodásnak lett is foganatja. Ugyanis a híd építése 1787. augusztus 10-én Nemes Vármegye és az uradalom kormányzója segítségével elkezdődött és szeptember 25-én befejeződött a kőműves munka. A környékbeli falvak ide voltak rendelve az építés segítségére. 1788. március 22-én a híd mellett 42 fűzfát ültettek el. Jelen voltak: Szádetzky András bíró, Kondvitska György, Kis János, Pluhár György esküdtek, és Jankovits jegyző. A hídon túl, a szántók felé vezető út mentén egy vadkörtefát is ültettek és előtte fa feszületet helyeztek el, ahova virágot vittek és amely mellett a megfáradt földművesek megpihentek.

Által-éri kétlyukú kőhíd a Vértesszőlősi vasúti átjáró felől biztosítja mintegy 230 éve a vízfolyáson való közlekedést. Az első katonai felmérésen még nem, de a másodikon (1840) már kőhíd látszik ezen a helyen. Vértesszőlős Község Önkormányzatának fejlesztési terveiben szerepel a híd felújítása, hogy még sok generációt szolgáljon a múlt emlékét idéző történelmi építmény, melyet a Települési Értéktár Bizottság 2015-ben felvett a helyi kultúrális értékek közé.

Tovább>>>


Madonna szobor

Magán kezdeményezésre, közadakozásból készült.

Tovább>>>


Nyomtatványok
Pályázatok
Ideart Az oldal 261 ms alatt készült el. Felhasználó: vendég